Hogyan készült a szürkemarhás mozaikképem?
Idén május 19-22. között került megrendezésre Hódmezővásárhelyen a XXIII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. Köszönhetően a rendező Hód-Mezőgazda Zrt-vel való kiváló munkakapcsolatunknak, lehetőségem nyílt egy 3×2 méteres mozaikkép kihelyezésére az egyik kiállítási pavilon külső falára. Szép feladatnak ígérkezett!
Hogy a grafika „oldalhelyes” legyen, a mozaik témájául egy olyan fotót választottam, mely egy korábbi kiállításon készült, s melyen egy szürkemarhás fogatot terel egy autentikus ruhába öltözött gulyás. A kép a hátterébe – mozaikelemeknek – szintén régebbi rendezvényeken készült fotók kerültek.
A fényképeket Mikola Zoltán készítette, ő biztosította számomra a több mint 1500 darab JPG fájlt.
A munkát a kiválasztott fotó megváltoztatásával, a mozaik alapjául szolgáló főkép kialakításával kezdtem. A fogat anno a kiállítás területén vonult fel, de én úgy gondoltam, inkább kihelyezem a pusztába. 🙂 Kevésbé lesz zavaró a háttér, érdekesebb, eredetibb lesz a látvány.
iután ez megvolt, mint mindig, most is átvizsgáltam a háttérbe kerülő fotóállományt. Az ismétlődő, hasonló képeket töröltem a gyűjteményből, mert ezek az egyezésükkel csak rontják a mozaik összhatását.
Következő lépésként meghatároztam a mozaikelemek, a kis fényképek valós méretét. Itt figyelembe kellett vennem a végső plakát méretét, illetve azt, hogy a kiállítás látogatói milyen messziről, milyen pozícióból fogják majd nézni azt a helyszínen. A lényeg, hogy távolról álljon össze a fő fotó, de a mozaikhoz közel lépve az egyes elemek ne csak hogy épp kivehetők, de felismerhetők és élvezhetők is legyenek. A nagy poszteren egy kis fénykép így kb. 7,5 cm-es lett.
Elkészült a mozaikkép, s a legvégén még némi szöveg, az elérhetőségeim és egy QR-kód került rá. Majd következett a nyomtatás.
A pavilon oldala fém trapézlemez, olyan anyagot kellett találnunk, mely erre felragad, és később gond nélkül vissza is szedhető. Némi töprengés után – és az időhiány okán – az öntapadós tapéta anyagunkra esett a választás, mely alapvetően falra ragasztható, de mint a tesztekből kiderült, a fém lemezre is tökéletes.
A képet három darab 1-1 méteres csíkra bontottam, így lett kinyomtatva, és így is lett felragasztva: egymáshoz illesztett tapétaként.